párizs gyönyörű. rengeteg-sok mindent láttunk, sok érzelmet keltett bennem, vagy csak hozott elő belőlem, nagyon elfáradtam és fel is töltődtem tőle egyszerre. idő hiányában és mivel talán már nem is olvassátok a blogom (:P) igyekszem tömören osszefoglalni ezt a négy napot.

mivel csütörtökön pálinka partyba mentünk még, kb. 4 órát alhattam otthon, és vagy 6-ot a buszon. mert 6 azaz hat óra volt a buszút. hülyeség, mert brüsszelből kb. másfél óra alatt oda lehetett volna érni. na jó, legyen kettő. szóval legközelebb inkább a valamivel drágább vonatot választanám.

a szállásunk korrekt volt, nem volt vmi szép, de meleg volt bent.:) a két török lánykával laktam egy szobában és egy ausztrál csajszival, aki nem velünk jött, de már nem volt 3 ágyas szoba, amikor foglaltam. de szerencsénk volt vele, ari volt. ja meg azt tudnotok kell, hogy sokan mentünk, összesen 14-en (a csoportunkból). bár másnapra már csak 13-an voltunk, mert majácska beteg volt nagyon, és úgy döntött, inkább hazamegy.:( de még 13 emberrel sem volt egyszerű mindenhová együtt menni, várni, stb. de jó kis tímbulding volt, ahogy lengyel barátom, piortcska mondaná.:)

miután lecuccoltunk, egyből útnak eredtünk, és első utunk az eiffel toronyhoz vezetett. már sötétedett, széen ki volt világítva, épp csillámlott, amikor először megláttuk. talán akkor hittem el először, hogy tényleg párizsban vagyunk.:) hatalmas az a torony! felmentünk a tetejére, ahol nagyon hideg volt.:) de szép a kilátás nagyon!!

után lementünk és a torony mellett végigsétáltunk a karácsonyi vásáron, majd megnéztük az esti torony-kivilágító-showt. közben forraltboroztunk, és örültünk magunknak.:)

majd sétáltunk egyet a champs élysées-n, ahol szintén végig álltak a karácsonyi vásárosok. az egész város ki volt világítva a karácsony jegyében, jajj, nagyon élveztem!

szombaton a louvre volt az első uticálunk. és kb 4-5 órát töltöttünk ott, tényleg nem lenne elég egy hét sem, de nagyon-nagy élmény volt!! alapból az, hogy mennyire hatalmas, ugyan már hallottam, hogy nagy, de nem gondoltam volna, hogy ennyire! csak néhány dolog, amiket láttam: természetesen a mona lisa-t, a miloi vénuszt, a cupido és psyché szobrot (ami gyönyörű, a legszebb szobor, amit valaha láttam!), igazi múmiát, azt a festményt chopin-ről, ami minden ének könyven benne van, madame recamier-t, és még sorolhatnám..

utána elmentünk egy gyorsat kajálni, ahol elvesztettem a gyönyörű új pöttyös esernyőmet, amit akkor vettem, amikor ancsáék itt voltak.:( tipikus kata.. (de azóta már pótoltam az eseryő-hiányt, egy ugyanolyan átlátszó-lila-pöttyössel.:) )

úton a sacre coeur felé, egy magyar kajáldába botlottunk, odarohantunk anettal, és csorgattuk a nyálunkat, készítettünk fényképet, amikor néhány ember jött a járdán, és az egyik megszólalt: "jobb, mint magyaroroszágon, ugye?" - hogy az ember mindenhol magyarokba botlik?! :)

a sacre coeur szép, de azt nem értettem, hogy miért kell ennyire szigorúan venni, hogy ne készítsenek az emberek egyetlen fényképet sem bent. pl. egy pasival kitöröltették a képeit. engem szerencsére nem vettek észre.:) szóval képet nem lehet csinálni, de ott van bent a templomban a bolt, ahol lehet képet venni. és a másik oldalon meg van ilyen gépezet, ahova bedobsz vmilyen aprópénzt és két eurót, akkor az aprópénzedre rányom egy kis sacre coeur-t. totál kiábrándító, hogy mennyire a pénz körül mozognak. de maga a templom tényleg szép volt. és a kilátás is a dobról, amire épült.

a kilátó "teraszon" megjelent 5 srác, magnóval, kihangosítóval, és elkezdtek táncolni. kedves barátnőim, ezt látnotok kellett volna! azt hiszem sokról árulkodik, hogy leültünk nézni, és sikítozva tapsoltunk nekik. :D

sétálgattunk a montmart-on, megnéztük kívülről a moulin rouge-t, és elmentünk abba a kávézóbal, ahol a filmben amelie dolgozott. kissé mondjuk le van élve, és minden tele van amelie képekkel, és rá utaló dolgokkal, sztem kicsit túlzásba vitték ezt, de az amarettos kávé, és a tudat, hogy "itt dolgozott amelie" csodás volt.:)

este kicsit borozgattunk a szálláson, de 11-kor (!) kidőltünk. nem is csoda, hosszú nap volt.

a vasárnapi program: notre dame, versailles, orsay múzeum.

a notre dame-ban épp mise volt, amikor ott voltunk. ez szintén ilyen fura dolog volt nekem. én tuti utálnám, ha épp misén ülnék, hogy közben turisták százai váltják egymást. de a másik oldalon állni persze érdekes volt. tényleg van valami abban a templomban azon kívül, hogy gyönyörű, és hatalmas.

vesailles. csak a kertet néztük meg, nem mentünk be (idő és pénz hiányában). hatalmas az a kert. és talán a legtalálóbb szó rá, hogy pompás. nagyon durván meg van tervezve, sokat adtak a pontos geometriai formákra. az mondjuk sajnos, hogy tél volt, és nem nyár, el sem tudom képzelni, milyen csodaszép lehet ez nyáron. mert most ugye nem voltak virágok, és a szökőkutak közül is csak 1-2 működött.

az orsay múzeumról azt kell tudni, hogy valaha egy vasútállomás volt, és totál megvan ez a tipikus formája, mint pl. a nyugatinak. és van egy hatalmas, és oooolyan csodaszép óra a falon, hogy húha. ancsa, sajna nem láttam a képedet, mert voltak részek, amik le voltak zárva felújítás miatt.:( de láttam egy csomó van gogh-ot, monet-t, manet-t, gauguin-t, delacroix-t... ideiglenes kiállításnak pedig james ensor alkotásai voltak, aki oostendei, és tök vicces volt párizsban újra látni azokat a képeket, amiket itt antwerpenben már láttam párszor. és az is tök komoly volt, hogy a világ minden részéről hozattak képeket tőle, amerikától elkezdve japánig. bár az igazság az, hogy én őt annyira nem szeretem, csak azért örültem neki, mert belga.:) a másik ideiglenes kiállítás meg nagyon nekem való kiállítás volt, de majd töltök fel képeket, és akkor meglátjátok.

este "kendős" estét tartottunk. felpróbáltam merve kendőjét, de úgy, ahogy tényleg kell lennie. alatta a kicsi kendő, abszolút a divatos móron.:) merthogy kaptunk komoly "okatatást" arról, hogy milyen kendő-stílus a divat most, és mi nem, hogy hordják a kendőt a törökök, hogy az arabok, stb. és érdekes volt látni, hogy ők mennyire szeretnik ezt az egész kendőzést, és hogy mennyire felháborítja őket, hogy vannak helyek, ahol nem hordhatják, emberek, akik lenézik őket emiatt, stb.

hétfőn elmentünk a père lachaise nevű temetőbe, megnéztük chopin, jim morrison, edith piaf és oscar wilde sírját, közben egy párizsi csövessel kommunikálgattunk. utána én leszakadtam a többiekről. el akartam menni megnézni a picasso múzeumot, de nem találtam meg, és ugyan biztosan tudtam, hogy jó helyen járok, nem tudták a környékbeliek megmondani, hol van. így fogtam magam, és úgy döntöttem, csak sétálgatok, és magamba szívom a város illatát. jó döntés volt.

az út hazafelé is hosszú volt, de anett mellett ültem, és mivel más magyar nem volt rajtunk kívül a buszon, kibeszélhettünk minden témát, amit nem rösteltünk, úgysem értette senki.:) és volt egy tök jó pillanat: kinéztünk az ablakon, és épp egy coca-cola kamiont előztünk meg, azt a mikulásosat, pontosan olyat, pontosan úgy kivilágítva, mint a reklámban van.:)

ah párizs. bár el tudnék mesélni mindent. de nem tudok. nagyon jó volt. nagyon.