avagy az elmúlt hetem. pontokban.
- már az utazás alatt bőrig áztunk, pedig csak egyszer kellett átszállni
- egy kasterle nevű helyen voltunk - egy erdőben
- több házban szállásoltak el minket (kb 5), a házak között olyan 5 perc sétányi távolság volt, világítás természetesen egy erdőben nincs, úgyhogy éjjel elég izgis volt pl. hazamenni (főleg amikor három csoporttársam kitalálta, hogy követnek minket, és egyszer csak előugrottak a dzsungelből, hah)
- egész héten esett az eső, ennek volt egy számomra kedves és egy rossz következménye:
- végig gumicsizmában nyomultam és esernyővel jártam keltem (egy idő után már akkor is, ha éppen nem esett - rájöttem ugyanis, hogy teljesen mindegy, hogy csukott vagy nyitott állapotban tartom)
- jópáran megbetegedtek. pl. anettnak haza is kellett mennie, mert ő meg elkapott vmi influenzát, a tábor végére kb mindenki köhögött, orrot fújt, stb.
- levágtam Mariann haját is, és azóta jifko is megkért, hogy vágjam le az ővét is :)
- sok-sok műhelymunkán vehettünk részt, volt ami nagyon szupcsi, volt, ami uncsi volt.
- esténként különböző szociális programokkal szórakoztattak minket, vagy mi magyunkat: táncház, filmnézés, buli.
- két este pultoslánykodtam, és nagggyon élveztem.:) érdekes élmény volt angolul fejben számolni..
- elmentünk páran egy intézménylátogatásra, egy ilyen nevelőotthon szerű intézménybe. nem írok róla sokat, bár tudnék, mert nagyon komoly volt, csak annyit, hogy az ott lakó 80 gyerekre 6 azaz hat pszichológus jut!!!
- megismerhettük jifko, a bolgár fiú másik hangját. mert azt már ugye írtam, hogy neki nagyon magas hangja van. no de van neki egy nagyon mély is, amit ugyanolyan könnyedséggel használ. hihetetlen az a változás, amit "csak" a hangja okoz. (azért nem a mélyet használja amúgy, mert ijesztőnek találja)
- és ha már szó esett a hangokról, nem tudom említés nélkül hagyni a színeket: gyönyörű ősz volt az erdőben, és még soha nem láttam olyan zöld színt, mint amilyen a szomszédos mező volt. a képek azért nem adják vissza teljesen a valóságot, de nézzétek meg.
no mára ennyi. most tanulok. pusszanat!
