kelet-európai vacsi
körözöttel, kumplipaprikással, lecsóval, a mami vaniliás kiflijével, kétféle lengyel kajával (képtelen vagyok megjegyezni a nevüket, az egyik ilyen káposzta-izébizé, a másik tésztába csomagolt vagy husis vagy gombás cucc - konkrétan :) ), sima vörös és forralt borral, egyéb desszertekkel. mozdulni nem tudtunk vacsi után, ezt gondolom nem kell ecsetelnem. úgyhogy lefeküdtünk a szőnyegre, és így próbáltuk megváltani a világot.
mechelen és a játékmúzeum
imádtam. maga a város tipikus, a grote markt ugyanolyan szép, mint minden városban, amit eddig láttam. és a játékmúzeum, hát az egyszerűen fantasztikus!! az egyik emeleten időszakod kiállítás van, ami most a playmobil volt. nem gondoltam volna, hogy ennyiféle játékot dobtak ki. a másik emelet telis-tele régi játékokkal, vonatokkal, mackókkal, logikai játékokkal, legóval, kisautókkal, repülőkkel, kis katonákkal, és még sorolhatnám. a legalsó szinten pedig játszani lehet. bebújtunk az eperbe, a kisházba, legóztunk, és tökre gyereknek éreztem magam - tényleg!! este még egyet sétáltunk a városban, török kaját ettünk a török lányokkal (négyen voltunk, a két merve, patryk és én), és amilyen kis csendesen indult a nap, a lányok annyira megnyíltak a végére. mert róluk tudni kell, hogy ilyen kis csendesek. legalább is hozzánk képest.:) számomra totál sztereotípia-romboló volt, hogy még dohányoztak is, fura látvány (számomra) kendős lányokat dohányozni látni. azóta már megszoktam.:)
éjszaka betoppanó vendégek
akik nem hagyják a rendes diákot tanulni. anett, jeroen és egy peter nevű fiú ugyanis megérkeztek este egy üveg jenever és egy kis üveg wisky társaságában. peter nagyon-nagyon jól gitározik, és rá is kattant a gitárra lent a konyhában - legnagyobb örömömre. még volt néhány halvány próbálkozás tanulás tekintetében, jeroen segített fordítani kicsit, de hamar feladtuk, mert nagyon lassan ment. de nem panaszkodom, örültem nekik.:)
kata anyujával ebédelés
ugyanis most ő volt itt. sőt már a kelet-európai vacsin is ott volt, ő hozta a koblit a paprikásba, és a paprikát a lecsóba. és vasárnap megebédeltetett minket ott, ahol apáékkal is ettünk, amikor ők voltak itt. úgyhogy az ilyen szülős hely.:) és kaptunk miki csokit, állítólag a magyar mikulás küldte, szóval egy kicsit az anyukánk volt.:)
közös török süti sütés
a nagy délutáni közös tanulás után kedves török lányainktól/kal átvonultunk piotricskáék lakásába, és török sütit tanultak sütni a többiek, nekem meg randim volt.:D de a süti isteni volt, tervezek karácsonyra sütni egy adagot. aztán ha jó lesz, kaptok ti is, akikkel nem karácsonyozom együtt.:) a lányokra való tekintettel nem ittunk egy kortyot alkoholt sem, de így is olyan szupi buli kerekedett: török zenét hallgattunk, török táncokat tanultunk. ilyen alkalmak után nem is értem, miért iszik az ember.
és a hét mondata: zsebemben alma van. :) nem tudom, hogy jutott ez eszembe, valahol nagyon mélyen lapult az agyamban, de egyszer csak kipattant, és tényleg. a törökök majdnemhogy ugyanígy mondják ugyanezt.
