apa és anya vasárnap kora délután indultak haza. hazamentem, és hogy, hogy nem, úgy gondoltam, hogy levágom a hajam. úgyhogy most rövid a hajam. eleinte kicsit gomba-fejnek éreztem magam, de már jó.:) este magyar-pizsi-partiztunk pálinkával és háziszalámival. höhöj.:)
hétfőn este grease-partit rendeztek nekünk, ahol egész jól sikerült pink-ladynek beöltöznöm. ééés, hatttalmas szempilláim voltak.:D a buli olyan jól sikerült, hogy nem is emlékszem pontosan, mikor értem haza, csak arra, hogy nagyjából három órát aludhattam, mert mennem kellett angolra – hősnek éreztem magam, főleg hogy a társaságból én voltam az egyetlen, aki ott volt. ezután persze hazamentem, és kb. du. kettőig aludtam.:)
szerdán volt az első „megoldás fókuszú terápia” órám, ami nagyon-nagyon jó volt. a bácsi, aki tartja, nagyon cuki, és érdekes volt az órája. szerintem mindenki nagyon élvezte, főleg, hogy már az óra második fele ilyen gyakorlatos volt.
este a dutch után spanyol buliba mentünk, amit a sulinak az alagsorában rendeztek meg. újabb négy nyelven megtanultam, hogy mondják azt, hogy egészségedre, ugyanis kitaláltunk egy versenyt, ami arról szól, hogy ki tudja év végéig ezt a legtöbb nyelven megtanulni. ha tudtok valamit, ami nem angol, német, holland, francia, lengyel, cseh, orosz, spanyol, olasz, török, japán, svéd vagy magyar, légyszi írjatok!:)
no a spanyol buli vége után elhatároztam, hogy hazamegyek, de végzetes hibát követtem el, és a két lengyel barátommal jöttem az echo felé, így elkerülhetetlen volt, hogy bemenjek.:) patryk végül annyira berúgott, hogy én hoztam haza, három törölközőn alhatott (bár így utólag tudom, hogy jobb dolga volt, mint nekünk az elmúl néhány napban, ugye, stef?:)), és egy vékony kis takarócskát tudtam adni neki, úgyhogy párszor arra ébredtem fel, hogy vacog. szegény.:) igazából tök vicces volt ezt átélni.:)
pénteken du. kaptam egy üzenetet, hogy két óra múlva irány oostende – spontán piknik. úgyhogy bepakoltam a sajtos brokkolit, a mama-sütit, a pálinkát, és elindultunk a tengerhez. nagyon szép időnk volt, meguzsiztunk a víz mellett, patrykkal besétáltunk térdig a vízbe, annyira hideg volt, hogy nagyon, de totál ilyen szabadság-érzésem volt, szaladgáltam föl, s le, amíg éreztem a lábam.:) törölközőt persze nem vittünk, hát ki gondolt erre, totál homokos lábbal húztam fel a cipőmet.:) ezután célba vettük a napot. elkezdünk sétálni a nap irányába, a parton, megvártuk a naplementét és csak ezután indultunk vissza. visszafelé már esett az eső, de igazából ez senkit nem zavart annyira.
szombaton hajnali fél kilenckor arra riadok, hogy csörög a kaputelefon. rendőrség. menjek le az irataimmal. számítottam rá mondjuk, hogy jönnek, a tartózkodási engedély miatt, na de hogy szombaton reggel?!
